Táncra kél a libapásztor | Pécsi Balett: Lúdas Matyi

Táncra kél a libapásztor | Pécsi Balett: Lúdas Matyi

- Mohay Réka - bama.hu - 2022. 03. 08. - 

Miként mesélhető el egy népszerű magyar mese a balett nyelvén? Megfér-e egymással a táncművészet és a humor? Mi történik, ha általános iskolás és gimnazista gyerekek töltenek meg egy egész színháztermet? A Pécsi Balett Lúdas Matyi című előadása mindhárom kérdésre választ ad.

Fazekas Mihály klasszikusát állították színpadra a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A Lúdas Matyi múlt heti előadásán néhány felnőtt nézőt leszámítva csupa fiatal gyűlt össze, fokozatosan egyre inkább bekapcsolódva a tánccal elmesélt mese eseményeibe. Együtt nevettek, izgultak a szereplőkkel, akik a felnőtteknek is élvezetes, humoros alakítást nyújtottak nem csak a táncban, hanem színészileg is.
Már önmagában humorforrás Matyi és kedvenc ludacskájának kettőse, a minden lében kanál tollas barátot ugyanis egy táncoslány (a múlt heti előadáson Frank Edina) személyesítette meg, minden tevékenységben követve és kiegészítve gazdáját.
Molnár Zsolt Döbrögije a karakter nagyzoló, úrhatnám természetének kifejezése mellett karakteres, nevetésre indító alakítást nyújtott. Varga Máté pedig árnyaltan mutatta be az ifjú libapásztor útját, aki furfangos találékonyságával bravúrosan, háromszor is túljár az öntelt földesúr eszén.
A darabot a Pécsi Balett a felnőtté válás allegóriájaként is értelmezi: Lúdas Matyi a sihederből saját becsületéért kiálló férfivé érik. Azonban a történet még inkább aktuális kórképe Döbrögi, a nagyravágyó felszínesség megtestesítője, aki kisstílű hatalmát a nála gyengébbek és szegényebbek elnyomásával, meglopásával fitogtatja. A történet a középkorban játszódik, Fazekas Mihály azonban a 19. században saját korának mutatott tükröt az elbeszéléssel, mely azóta sem vesztett aktualitásából.
Németh Attila zenéje dallamos, hangulatfestő erővel illeszkedett a jelenetekhez, a magyar és olasz dallamvilágból is merítve – a hangszerelésen azonban még lehetne javítani, ugyanis helyenként kissé mesterséges benyomást kelt. Erdős Júlia Luca díszlete és Fekete Katalin jelmeze egymást kiegészítve színesítették az előadást, kreatív megoldásokat alkalmazva például az állatok és a helyszínek megjelenítéséhez. Vincze Balázs rendező-koreográfus mellett a társulat két magántáncosa, Molnár Zsolt és Szabó Márton is közreműködött társkoreográfusként. 

Egyedi feldolgozás
A társulat Vincze Balázs 2005-ös kinevezése óta gyakran készít olyan produkciókat, amelyek klasszikus történeteket mesélnek el, legyen szó felnőtteknek vagy gyermekeknek szóló érdekes történetről, amelyek konkrét mondanivalóval is bírnak. Láthattuk többek között a Notre Dame-i toronyőrt, A kis herceget, Orfeusz és Euridiké történetét, a Hófehérke és a hét törpét. Az együttes minden művet a saját nyelvére fordít le, egyedi módon feldolgozva és a tánc nyelvén tolmácsolva a közönség számára – ezáltal is közelebb hozva a táncművészet szépségét az ifjúsághoz.

Fotó: Juhász Éva
 

Támogatók:

Kulturális és Innovációs Minisztérium Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Zsolnay Örökségkezelő NKft. Pécs Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kedvenc KM Kft.

Partnerek:

Pécsi Nemzeti Színház Nemzeti Táncszínház Müpa Magyar Táncművészek Szövetsége Rádió 1 Pécs Pécs FM Made in Pécs